Freudi elszólás – avagy ami rejtett, egyszer úgyis a felszínre kerül
Sok mindenről tehet. Üzleti megállapodások mehetnek füstbe miatta, barátságok szakadhatnak meg. Házasságok bomlanak fel, ha a szerelmi hévben egy másik személy neve hangzik el a partner neve helyett. Ez a freudi elszólás.
A freudi elszólás kifejezést arra mondjuk, amikor rejtett gondolataink utat törnek maguknak a nyilvánosság felé, s leleplezik titkainkat. A következményük pedig ritkán kellemes: kínos helyzeteket idéznek elő. A legemlékezetesebbek, sokszor évek múlva is felemlegetettek, a pajzán gondolatokat felfedő elszólások.
Freud és az elszólások
Sigmund Freud (1856-1939), a pszichoanalízis atyja gyűjtötte az elszólásokat, vizsgálta, elemezte őket, ezért is kapták a freudi elszólás elnevezést. Úgy vélte, hogy az elszólások és más elvétések rejtett lelki folyamatokról és a tudatalattiról adnak információkat. Hasonlóan vélekedtek a nyelvészek is, akik már a pszichológiával foglalkozók előtt felfigyeltek az anyanyelvi beszélők által vétett hibákra, nyelvbotlásokra. Feltételezték, hogy a beszéd „meghangosítása” előtt különféle folyamatok zajlanak bennünk, s ha hibázunk beszéd közben, akkor azt jelenti, hogy ezek a belső nyelvi működések (beszédtervezés) nem mentek végbe tökéletesen. A hibák elemzése révén megismerhetjük a beszédtervezés folyamatait.
A cikk teljes terjedelmében a Nyelv és Tudomány oldalán olvasható