Jön! Jön! Jön!
Abban az időben Ferike már legalább öt perce csöndben volt, és legalább tizenöt perce se meg nem újította, se meg nem mentette a baloldalt. Első gondolata ez volt: Úristen! Elfelejtettek. – nem tudta, hogy akinek volt hozzá, khm, szerencséje, amíg él nem felejti el. A második ez volt: Nem bírom tovább! És akkor, mint a mesében, a kis kecskeméti come back után hirtelen jött a Demokratikus Charta.
A Demokratikus Chartában meg az a szép, hogy a megalakulásukat követő kormányváltás óta eltelt tizenhat évből pártjai tizenkettőt, köztük az utolsó nyolcat úgy végigkormányozták, úgy elbántak az országgal, köpték arcul a demokráciát és a tisztességet, hogy végre sikerült szabályos fasisztákat nevelni, akik valóban elég agresszívek, ostobák és erősek ahhoz, hogy ne tűnjenek el két perc alatt. A pszichológia ezt a folyamatot önmagát beteljesítő jóslatnak nevezi, szakirodalomban tessék utánanézni.
Szóval, a HVG.hu-n ott a hír: Gyurcsány a Demokratikus Charta felkérésére nyilvános évértékelőt tart az elmúlt évekről és a tennivalókról. Hm, tényleg kihagyott még valamit, vagy csak én emlékszem rosszul? Egyébként a HVG.hu cikk közepén reklám: az élet nem csak a volvóról szól. Továbbá: béltisztító méregtelenítő, valamint beszédoktatás. Na ja.